La Nouvelle revue de Hongrie et ses amis français (1932-1944) : la cause hongroise : une machine à voyager dans le temps pour les catholiques et les jeunes non-conformistes

par Henri de Montety

Thèse de doctorat en Histoire

Sous la direction de Régis Ladous et de Ignác Romsics.

Soutenue en 2009

à Lyon 3 en cotutelle avec l'Eötvös Loránd Tudományegyetem Budapest (ELTE) .


  • Résumé

    La Hongrie des années trente était un prétexte pour certains contemporains, de même qu’elle l’est de nouveau pour l’historien. Dans la perception de Français parmi lesquels on compte, en particulier, de jeunes non-conformistes, des catholiques et certains monarchistes, la Hongrie était un monde anachronique au sein duquel ceux-ci pouvaient observer les contours de leurs propres aspirations et contradictions ; la cause hongroise était, en quelque sorte, une manifestation extérieure de leur propre situation à l’aube du monde moderne. Dans leur majorité, ces magyarophiles furent conquis à la cause hongroise par le biais de la Nouvelle revue de Hongrie (1932-1944), revue rédigée en français à Budapest sous la double direction de Georges Ottlik et Joseph Balogh. Toutefois, la nature des objectifs hongrois, ainsi que les contraintes qui pesaient sur la revue firent que, en réalité, ces derniers parvinrent bien rarement à une réelle communion d’esprit avec leurs amis français. Malgré ces divergences, il m’est apparu que l’amitié franco-hongroise des années trente a suivi une évolution générale en trois phases, liées, d’une part, aux perspectives de révision territoriales concernant la Hongrie, et, d’autre part, à l’avenir de l’Europe en général : l’Espoir (1932-36) ; la Foi (1935-39) ; la Charité (1939-44). Pour moi, la Hongrie des années trente est une manière d’observer, dans des circonstances particulières, le défi de la modernité de même que les difficultés rencontrées par des hommes qui devaient l’affronter en rangs dispersés malgré leurs efforts pour former un front cohérent, rangé derrière l’étendard hongrois.

  • Titre traduit

    TheNouvelle revue de Hongrie and its French friends (1932-1944) : The Hungarian cause : a Time-Machine for French Catholics and Young "Non-conformists"


  • Résumé

    Hungary in the Thirties was used as a canvas by certain contemporary thinkers upon which to project their ideas, much in the same way as it is now being used by this historian to observe these ideas. Many Frenchmen, in particular young non-conformists, Catholics and clergymen, as well as certain monarchists, indulged themselves in a perception of Hungary as an anachronistic world in which they could catch sight of shadows reflective of their own yearnings and contradictions; the Hungarian cause appeared somehow as a concrete manifestation of their own individual situation as it confronted the newly shaped modern world. Most of them were won to the Hungarian cause via the Nouvelle revue de Hongrie (1932-44), a monthly review published in French in Budapest under the co-direction of Georges Ottlik and Joseph Balogh. However, the nature of Hungarian national goals and the constraints which weighed upon the review were such that, as a matter of fact, the Hungarians could hardly ever reach a common ground of understanding with their French counterparts. Despite these divergences, it appears to me that the French-Hungarian friendship in the Thirties can be taken as a whole and divided into three phases, related to the prospects of territorial revision as well as to the future of Europe in general: Hope (1932-36); Faith (1935-39); and Charity (1939-44). For me, studying the Thirties in Hungary is a way to observe a particular aspect of modernity’s challenges as well as the various difficulties encountered by men who had to face it from different angles, despite their best efforts to form a consistent front behind the Hungarian flag.

  • Titre traduit

    = A Nouvelle revue de Hongrie és francia barátai (1932-1944) : a magyar revizió : katolikusok és fiatal nonkonformisták idógépe


  • Résumé

    Ahogyan a 30-as évek Magyarországa ürügyként szolgált egynémely kortárs számára, úgy ma is ugyanez mondható el róla a történész szempontjából. Fiatal, non-konformista, gyakran katolikus, bizonyos esetekben pedig monarchista francia megfigyelők elé az akkori Magyarország anakronisztikus világként tárult, mely alkalmas volt arra, hogy az ország helyzete iránt érdeklődést mutatók benne saját elképzeléseik és ellentmondásaik körvonalait fedezzék föl; úgy is mondhatnánk, hogy az új világ hajnalán önnön helyzetük kifejeződésére leltek a magyar ügy kapcsán. E magyarbarátok többsége a francia nyelvű, Ottlik György és Balogh József által Budapesten szerkesztett Nouvelle revue de Hongrie (1932-1944) folyóirattal közreműködve vált a magyar ügy elkötelezettjévé. Mindazonáltal a szerkesztők – a magyar célok természete, valamint a folyóiratra nehezedő kényszer miatt – csak igen ritka pillanatokra alkothattak valódi szellemi közösséget francia barátaikkal. A különbségek ellenére arra a megállapításra jutottam, hogy a 30-as évek magyar-francia barátsága egy általános, ugyanakkor háromfázisú fejlődést követett, mely egyrészt a magyar területi revízió alakulásával, másrészt az általános európai viszonnyal volt szoros összefüggésben ; a három fázis pedig a következő : a Remény (1932-1936), a Hit (1935-1939), a Szeretet (1939-1944). Személy szerint úgy tekintek a 30-as évek Magyarországára, mint arra a nemzetre, mely különleges körülményei közepette alkalmat nyújt a modernitás jelentette kihívás tanulmányozására, illetve azon nehézségek értékelésére, melyekkel szemben emberek szétforgácsolva találták magukat ; mindezt azon törekvésük ellenére, hogy a felmerülő problémákra egységet alkotva, magyar zászlót bontva kerestek volna megoldást.

Consulter en bibliothèque

La version de soutenance existe sous forme papier

Informations

  • Détails : 1 vol.(757 p.)
  • Annexes : Bibliogr. p. 697-710. Index

Où se trouve cette thèse ?

  • Bibliothèque : Université Jean Moulin. Bibliothèques universitaires.
  • Disponible pour le PEB
Voir dans le Sudoc, catalogue collectif des bibliothèques de l'enseignement supérieur et de la recherche.