Systèmes de relations dans les espaces métropolitains : analyse comparative des espaces urbains de deux capitales : les exemples de Budapest - Székesfehérvár, Tatabánya et de Paris - Sens

par Gabriella Baráth

Thèse de doctorat en Géographie

Sous la direction de Viktória Szirmai et de Françoise Plet.

Soutenue en 2008

à Paris 8 en cotutelle avec l'Université de Pécs .


  • Résumé

    L'objectif principal de nos recherches consiste à examiner les systèmes de relations – subissant des effets transmis par les centres - entre les centres et les environs de deux capitales-centres (Budapest et Paris) ayant des milieux socio-économiques différents. Nos recherches portent sur l'ensemble des relations sociales et économiques qui existent entre ces grandes métropoles et les trois villes sélectionnées selon des critères définis (Székesfehérvár, Tatabánya, Sens), ainsi que sur les influences que les deux capitales-centres exercent sur le développement de ces villes. Pour ce faire nous analyserons les analogies et les différences entre les modèles du développement urbain tel qu'il se présente en Europe Occidentale et en Europe Centre-orientale. Les principaux résultats de nos recherches sont les suivants: - Concernant les facteurs socio-économiques examinés, nos résultats ont confirmé sous plusieurs rapports les différences entre les processus en Hongrie et en France. - Dans le cas des espaces des deux capitales, de nouveaux éléments entrent dans les systèmes de relations territoriaux, qui complètent de collaborations horizontales le modèle traditionnel centre-périphérie. - L'apparition des fonctions de sous-centres on peut voir à l’intérieur des espaces métropolitains des territoires étudiés. - Les modifications des relations socio-économiques déterminées par le modèle traditionnel centre-périphérie entraînent une transformation des inégalités. - Les systèmes de relations économiques tendent à renforcer les éléments autonomes, par contre les effets et conséquences sociaux des processus examinés ont plutôt tendance à grossir le nombre des éléments de dépendance. - Les nouvelles relations spatiales apparues à la suite du développement de l'espace métropolitain s'organisent sur une base fonctionnelle et non administrative. - L'influence des capitales sur les structures spatiales et le développement des villes ne dépend pas, en premier lieu, du nombre d'habitants de ces dernières.

  • Titre traduit

    Relationships within Urban Areas : comparative analyses of urban areas of two capitals : the examples of Budapest – Székesfehérvár, Tatabánya and Paris - Sens


  • Résumé

    The basic goal of the research is the analyses of relationships – characterized by the urban centres - among two capitals (Budapest, Paris) with different social and economic characteristics and their environs. Our research analyses the social and economic relationships among the metropolises and the three sample cities (Székesfehérvár, Tatabánya, Sens) that have chosen by previously defined aspect, and the effects of these capitals on the development of these surrounding cities. The research has helped by the analyses of the similarities and differences among Western and East-Central-European urban development models. The most important results of the research are the following: - The differences of the Hungarian and French development processes can be verified in the cases of the investigated economic and social factors. - The new territorial relationships that complete the traditional core-periphery model with horizontal co-operations can be seen in all the investigated urban areas. - The appearance of the sub-central functions can be seen within the urban areas. - The changes in social and economic relationships determined by the traditional core-periphery relations leads to the restructuring of the inequalities. - The economic relationships show the strengthening of the independent, while social effects and consequences show the strengthening of the dependent elements. - The new spatial relationships accelerated by the urban area development forming on functional and not on administrative base. - The territorial structure-forming and urban development determining effects of the capitals do not chiefly depend on the number of the cities’ population.


  • Résumé

    A kutatás alapvető célja két különböző társadalmi és gazdasági környezetben lévő nagyváros központ (Budapest, Párizs) és környéke közötti – a központ által közvetített hatások által meghatározott – kapcsolatrendszerek vizsgálata. A kutatás keretében a metropoliszok és a három, meghatározott szempontok szerint kiválasztott város (Székesfehérvár, Tatabánya, Sens) társadalmi és gazdasági kapcsolatrendszereit, a főváros centrumok vizsgált városok fejlődésére gyakorolt hatásait elemezzük. Tesszük ezt a nyugat- és kelet-közép-európai városfejlődési modellek hasonlóságainak és különbségeinek elemzése segítségével. A kutatási terepek kiválasztásánál két fő szempont csoportot vettünk figyelembe. Egyrészt számszerűsíthető mutatókat (földrajzi elhelyezkedés, elérési idő, főváros felé irányuló munkaerő migráció) használtunk fel. Másrészt a lehetséges mintavárosok kijelölésénél a városok funkcióihoz és a várostípushoz kapcsolódó, nem számszerűsíthető tényezőket is figyelembe vettünk. A kutatás során a társadalomtudományi kutatások széles eszköztárát, így társadalomföldrajzi, szociológiai, regionális tudományi, illetve területi statisztikai módszereket alkalmaztunk. A dolgozat négy fő tartalmi részre tagolható. Az első részben, a globalizáció városfejlődésre, nagyvárosi fejlődésre gyakorolt hatásait mutatjuk be, amelyben a tudományos előzmények kritikai elemzése mellett kiderülnek a globális városhálózatok, valamint a nagyvárosi fejlődés kelet-közép-európai összefüggései. Az elméleti megalapozás keretében kerül sor a várostérségi kapcsolatrendszerek és hatások azonosítására is. A dolgozat második tartalmilag elkülönülő részében a kiválasztott kutatási terepek fővárosi térségeken belüli helyzetét tárjuk fel, szintén szakirodalmi elemzésre támaszkodva. Ezt követi a legfontosabb empirikus vizsgálataink bemutatása, végül megfogalmazzuk a kutatás során feltárt új folyamatokat és a lehetséges további kutatási irányokat.

Consulter en bibliothèque

La version de soutenance existe sous forme papier

Informations

  • Détails : 1 vol. (79 f.)
  • Notes : Publication autorisée par le jury
  • Annexes : Bibliogr. f. 61-70

Où se trouve cette thèse ?

  • Bibliothèque : Université Paris 8-Vincennes Saint-Denis (Sciences humaines et sociales-Arts-Lettres-Droit). Service Commun de la Documentation. (Saint-Denis) .
  • Non disponible pour le PEB
  • Cote : TH 2662

Cette version existe également sous forme de microfiche :

  • Bibliothèque : Institut de géographie. Bibliothèque.
  • Consultable sur place dans l'établissement demandeur
  • Cote : MF 2931
Voir dans le Sudoc, catalogue collectif des bibliothèques de l'enseignement supérieur et de la recherche.